Kőbánya és Újpest földalatti összekapcsolása már az 1910-es években felmerült, a metró vonalát azonban csak 1949-1950-ben jelölték ki, az előkészítő és tervező munkára 1963-ban hoztak kormányhatározatot. Az első érdemi lépésre 1966-ban került sor, amikor elkészült a tervdokumentáció. A Gazdasági Bizottság 1968. augusztus 14-én tárgyalta a beruházási programjavaslatot. A határozat elsőként a Nagyvárad tér – Deák tér közötti vonalszakasz megépítését jelölte ki, kivitelezésére 1,8 milliárd forintot biztosítottak. A keretösszeget 1971-ben 2,6 milliárd forintra emelték, majd 1973-ban a beruházás helyzetét felülvizsgálva 3,9 milliárd forintra becsülték a szükséges forrást.
Az építkezés 1970-ben kezdődött a már majdnem elkészült piros metró árnyékában. Az új vonalat korszerűbb eszközökkel, a tapasztalatokat felhasználva, átgondoltabban építette hatvannégy vállalat mintegy kétezer embere.
A kivitelezés a Kun Béla téri (Ludovika téri) szellőző akna süllyesztésével kezdődött 1970 júniusában, majd a kelet-nyugati és észak-déli vonalat összekötő üzemi alagút és a Ferenc körúti (Corvin-negyed) aluljáró építésével folytatódott. 1971 végén és 1972-ben készült a Ferenc körúti (Corvin-negyed), a Felszabadulás (Ferenciek tere) és a Deák téri mélyállomás, valamint a Kun Béla tér (Ludovika tér) és a Ferenc körúti (Corvin-negyed) közötti vonalalagút. A Kálvin téri aluljáró kialakítása 1973-ban kezdődött. Közben a felszíni csomópontok építésével a városkép is átrendeződött. A Deák tér és Nagyvárad tér közötti 4,7 kilométeres szakaszt, 6 állomással 1976. december 31-én üzembe helyezték.
Ferenc körút - Üllői út sarok, aluljáró építése. Szemben az egykori Kilián laktanya épülete 1970. (Fortepan)
József körút, aluljáró építése az Üllői úti kereszteződésnél. Jobbra a Corvin (Kisfaludy) köz 1970. (Fortepan)
Az ötszintes Deák téri metróállomás európai viszonylatban is jelentős méretű közlekedési csomópontnak számított. Az első szinten a közúti közlekedés, a második szinten az útfelszín alatti gyalogaluljáró rendszer található, közvetlenül ez alatt halad a millenniumi földalatti vasút pályája, alatta helyezkedik el az észak-déli metróvonal állomástere, melyet a legmélyebben fekvő kelet-nyugati metró állomása követ.
Deák Ferenc tér, metróállomás 1977. (Fortepan)
Kálvin téri aluljáró, a metróállomás bejárata 1977. (Fortepan)
A metróépítés folytatódott a Nagyvárad tér és a Kőbánya-Kispest végállomás között. Az építési munka 1975 februárjában a Népliget és Határ út közötti szakaszon közműáthelyezéssel, illetve a Kőér utcában tereprendezéssel kezdődött. 1976-ban a kismélységű állomásokon és a vonalalagutak szerkezetén dolgoztak. 1977 elején az Ecseri úti és a Könyves Kálmán körúti, májusban a Pöttyös utcai, míg júniusban a Határ úti metróállomás építésénél folyt a munka. 1978-1979-ben felszíni rendezés történt és a hiányzó szerkezeti elemek megépítése. A Kőbánya-Kispest végállomást, a két városrészt elválasztó MÁV-vágányok feletti 235 méteres acélhídhoz kapcsolódva alakították ki. Itt valósult meg először a közös metró-MÁV állomás. A második szakasz átadása 1980. március 29-én történt, amikor is 4,5 kilométer pályaszakasszal és 5 új állomással bővült a vonal.
M3-as metróvonal átadása 1980.
Az észak-déli metróvonal újabb szakaszát 1981. december 30-án helyezték üzembe, 2,4 kilométerrel és további 3 állomással, így már az Élmunkás (Lehel) térig közlekedett a kék metró. Ennek a rövid szakasznak az átadásával Budapest három nagy forgalmú központi pályaudvara (Keleti, Nyugati, Déli) metróval is elérhetővé vált. A Marx téren (Nyugati tér) Budapest legnagyobb földalatti terét alakították ki, és a felszíni tömegközlekedés rendszere is megváltozott. A Deák tér és Élmunkás tér (Lehel tér) közötti vonal beruházásának költsége mintegy 3,9 milliárd forint volt.
Nyugati (Marx) tér, a metróállomás mozgólépcsője 1982. (Fortepan)
Lehel (Élmunkás) tér, metróállomás 1982. (Fortepan)
A negyedik szakaszt 1984. november 5-én adták át a forgalomnak, ez 1,8 kilométert és új 2 állomást jelentett, így már az Árpád hídig közlekedett a metró.
Árpád út a Lebstück Mária utca felől az István (Bajcsy-Zsilinszky) út felé nézve, a metró építési területe 1987. (Fortepan)
Az ország akkori gazdasági helyzete miatt a metró építés üteme lelassult, de befejeződött, és 1990. december 14-én felavatták az utolsó Újpest-Központig tartó 3,9 kilométeres szakaszt és a 4 új állomást.
A metróépítés a vonalalagutak, az állomások és felszíni kapcsolatok építésén túlmutató komplex tevékenység, hiszen a felszíni útvonalak, csomópontok korszerűsítése is szerves része a fejlesztésnek, egy város fejlődésének. A metró megjelenése új korszakot nyitott, eleinte sokkal inkább látványosságnak tekintették, mint közlekedési eszköznek, az aluljárók, a mozgólépcsők, a beléptető kapuk és a metrós hölgyek miniszoknyája, mind-mind újdonságnak számított.
BKV archívum
